Készítettem újabb virágtartó kaspókat, a nagyobbikat egy kiszuperált vödörből készítettem,
A kisebbeket pedig agyagcserépből.
-------------------------------------------------------------------------------------------
Egy új technikát ismertem meg, és ki is próbáltam, hogy mire jutok vele.
Maga a technika nem vészes, arról szól, hogy hálóra ragasztunk fel köveket úgy, hogy azok egy mintát összegezzenek.
Én a háló alá erősítettem a mintát, amit ki akartam rakni (néhány csepp papírragasztó, csak hogyne csússzon el)
Ezek után elkezdtem felragasztani a köveket (akril tömítőt használtam).
Miután elkészült a kép, hagytam, hogy a ragasztó normálisan megkössön.
A legvégén pedig óvatosan leszedtem a hátuljáról a mintát.
Ezek után már lehet is a falra feltenni csemperagasztóval és körbefesteni.
--------------------------------------------------------------------------------------------
Logisztika:
Első lépésként (mivel hogy régen burkoltunk) elhintettem a családi és ismerősi körömben, hogy szívesen elhoznám tőlük a megmaradt, darabolt csempe és járólap darabokat.
Néhány nap alatt összegyűlt annyié és annyiféle, hogy bátran elkezdhettem volna a munkát, de még pár aprósághátra volt.
Először is kellett valami alap, amit körbeburkolhatok. Ezt is könnyen oldottam meg, mert a környezetemben sokan dohányoznak és akik közülük úgymond töltik a cigarettát megajándékoztak azokkal a kisméretű vödrökkel, amikben a dohányt vásárolják.
Másodszor fel kellett valamivel ragasztani ezeket a köveket az alapra.
Erre is találtam olcsó megoldást: Akril tömítőanyag.
Mindössze 4-500 Ft egy kartus, ez elég sokáig kitart. Bár nem szabad spórolni sem vele, mert
akkor a ragasztás nem lesz tartós. Ha valaki viszont a tartósabb megoldásokat keresi, akkor javaslom az építési ragasztót, vagy az áttetsző és szaniter szilikont. (A szilikonokra később
más technikáknál még visszatérek-lesz egy pár, amiknek a kivitelezéséhez csak szilikon használható)
Harmadszor a fugázás. Szerintem létfontosságú, főleg ha törött darabokból rakjuk ki a mintát.
Nekem ebben is szerencsém van, mert a fiam burkoló és időnként meg tud menteni egy keveset, bár ez nem elég nekem és bizony ezt is vásárolni kell. Én a zsákosat (5kg) szoktam
megvenni, mert nem sokkal drágább, mint a kisebb kiszerelés.
Jótanács: Ha puhább falú alapot használunk, mint pl. vödör, akkor javaslom a flexibilis fugázó anyag használatát, mert az nehezebben reped be.
Persze, ha valakinek a kézügyessége jobb az átlagnál ( én is az átlaghoz tartozom), akkor ki tudja rakni fuga nélkül is, ezáltal (persze a kövektől is függ) egy antik hatású felület jön létre. Itt érdemes különböző vastagságú földszínű köveket használni.
Az alábbi szerszámokra lehet még szükségünk:
Kalapács-hogy a megfelelő méretűre törjük össze a lapokat (jó tanács: én kalapálás előtt egy rossz rongyba teszem a lapokat, így megelőzhető, hogy szétszóródjanak a darabok, nem beszélve a sebesülést okozó repülő egységekről).
Harapófogó- a kő szélét megcsípve megfelelő méretűre lehet darabolni. Ezt én akkor alkalmazom, ha kész a felület, de még vannak csúnyán hiányos részek.
Spatula- én jégkrémpálcikát használok erre a célra, könnyebb úgy dolgozni, hogy egy kisebb kartonlapra kinyomok annyi ragasztót, amennyire nekem szükségem van és eltudom használni megkötés előtt, a pálcikával kenem fel a ragasztót a kőre.
Tapasztalatok:
Ebben a technikában az a jó, hogy nem csak kaspót lehet ezzel a technikával készíteni, hanem képet, dobozokat, kerti asztalt, stb. A felhasználási köre:
VÉGTELEN
Ez egy törött üvegpohárból készült, amit megragasztottam és üvegfestékkel kezelt üveget ragasztottam rá.
Az arany színűekre pedig fólia van ragasztva szilikonnal.
Ezt a tükröt is nem olyan régen kezdtem el. (részletesebben: a mire jó a törött tükör? menüben )